Puskás Ferenc, Öcsi (1927.04.01., Budapest - 2006.11.17., Budapest)

A kispesti grundon kezdte kergetni a rongylabdát minden idôk legjobb magyar labdarúgója,a világszerte legnépszerûbb, legismertebb magyar sportember. 
Edzô édesapja Purczeld Ferenc a korábbi profi labdarúgó már tizenöt évesen beállította saját fiát az elsô csapatba. A magyar sport erôszakolt átszervezése idején Kispesti Atlétikai Clubból Bp. Honvéd, Puskás Öcsibôl "Száguldó Ôrnagy" lett, aki ötletes játékával és pompás góljaival öt bajnoki címhez segítette a katonacsapatot. 
Hazai pályafutása során 349 bajnoki mérkôzésen 358 gólt szerzett. Tizennyolc évesen mutatkozott be a nemzeti tizenegyben, s 84 válogatott mérkôzésen 83 gólt lôtt, amivel világrekorder. 
Az aranycsapat felejthetetlen kapitányaként részese volt Helsinkiben az olimpiai gyôzelemnek, Londonban az angolok elleni 6 : 3 - as diadalnak, és egyik szenvedôje a világbajnokság berni döntôjében elszenvedett vereségnek. 
Ötvenhat október végén BEK-mérkôzésre indult a csapattal. Majd a hivatalos engedély lejártával a dél-amerikai túrán is részt vett. Ezt követôen részben a szövetség egyes vezetôi által ellene indított kampány miatt nem tért haza. A világhírû Real Madrid csapatában folytatta, ahol hat bajnokság, három BEK-gyôzelem fôszereplôje lett. A királyi klub mezében játszott 372 mérkôzésen 324 gólt szerzett. 
A chilei világbajnokságon a spanyol válogatottban játszott, késôbb a világ-, majd az Európa-válogatottba is meghívták. Az 1967-ben kezdett edzôi pályafutása során tucatnyi országban tevékenykedett és végleges hazatelepülése után 1993-ban, négy mérkôzésen, a magyar válogatottat is irányította. A labdát ugyancsak ballal bûvölte és fejjátéka sem volt kiemelkedô, de rendkívül gyors, robbanékony csatár, a helyzeteket kiválóan felismerô és kihasználó gól gyáros, világklasszis hadvezér volt. Szókimondó, társait segítô, jó barátként ismerjük. 
Nemzetközi megbecsülésére jellemzô, hogy hetvenedik születésnapján Juan Antonio Samaranch a NOB elnöke személyesen köszöntötte és tüntette ki az Olimpiai Érdemrenddel. 
Sajnálatos, súlyos betegsége miatt hosszú évekig a Kútvölgyi Kórház lakója volt - végül 2006 őszén érte a halál. Temetésére decemberben a sportvilág jeles képviselői is Budapestre jöttek, a Nemzet búcsúja keretében pedig honfitársai tízezrei vehettek méltó búcsút mindenki Öcsijétől.

A tisztelői, rajongói több mint száz fotót, emléket helyeztek el Puskás Ferencről, és többen meg is emlékeztek róla, nagy-nagy tisztelettel.

"Öcsi! Öcsi Bácsi!

Te vagy a legnagyobb KIRÁLY!„

írja Tamás nevű emlékező

Az Aranycsapat

Olimpiai aranyérme

Az egyik megemlékező rendezvény képe

Vannak nagy labdarúgó egyéniségek manapság is, de te maradsz számunkra a legnagyobb!„

írja Gábor

Olimpiai kitüntetéssel

gyermekével

A tisztelők által összegyűjtött számtalan emléket megtekintheti Puskás Ferenc, Öcsi Emléklapján, ahová Ön is elhelyezheti az ön által őrzött emlékeket, megoszthatja másokkal gondolatait, érzéseit.

(A MEMORINGS oldalain sok ezer Emléklapot tekinthet meg)

Mindszenty József (1892-1975)

Esztergomi érsek, Magyarország hercegprímása, bíboros. Pehm József néven született a Vas vármegyei Csehmindszenten. 1915-ben Szombathelyen szentelték pappá. 1917-től Zalaegerszegen volt gimnáziumi hittantanár. Az 1918–19-es forradalmak idején politikai okokból letartóztatták, majd a Tanácsköztársaság alatt internálták. 1919 októberétől ismét Zalaegerszegen volt plébános, 1924-től címzetes apát, 1937-ben pápai prelátus lett. 1944. március 15-én szentelték püspökké, és helyezték a veszprémi egyházmegye élére. Mentette a meggyőződésük vagy származásuk miatt üldözötteket, szót emelt a Dunántúl hadszíntérré változtatása ellen, ezért 1944 őszén a nyilasok elhurcolták, Sopronkőhidára. 1945-ben, szabadulását követően visszatért Veszprémbe. 1945 őszén esztergomi érsekké szentelték, majd a következő évben bíborossá. Szembenállt a kommunista politikával, ragaszkodott az egyház társadalmi szerepének megőrzéséhez. Nyilvánosan emelt szót az 1947. évi választási csalások, az egyházi iskolák államosítása ellen. 1948 karácsonyán letartóztatták, a következő évben életfogytig tartó fegyházbüntetésre ítélték. 1955-ben börtönbüntetését megszakították, Felsőpeténybe vitték, ahol házi őrizetbe került. Az 1956-os forradalom idején kiszabadítása, érseki tisztének helyreállítása az egyik általánosan elterjedt követelés volt. Kiszabadítását követően, 1956. október 31-én katonákból és felkelőkből álló népes csoport kísérte Rétságról Budapestre. November 3-án este rádióbeszédben szólt a nemzethez. Másnap a szovjet támadás hírére az Egyesült Államok nagykövetségére menekült, ahol menedékjogot kapott. 1957. március 9-én bejelentették, hogy ítélete hatályban van, majd 1962-ben – távollétében – 1956-os szerepéért is elítélték. 1971. szeptember 28-án előzetes megállapodás alapján elhagyhatta az amerikai követséget. 1973-ban a pápa tisztségéből való lemondásra szólította föl. Utolsó éveit Bécsben töltötte, ott halt meg 1975. május 6-án. Mariazellben temették el, hamvait 1991-ben Magyarországon az esztergomi bazilikában helyezték végső nyugalomra. 1994 márciusában kezdődött boldoggá avatásának folyamata.

Szülőháza

Küzdött a hitéért, küzdött Magyarországért!„

Júlia

Megemlékezés Mindszenty Józsefről

A szocialista Magyarország diplomáciája mindent megtett annak érdekébe, hogy azt követően is, amikor elhagyhatta az USA budapesti nagykövetségének épületét, ellehetetlenítse, és meggátolja abban, hogy a pápa fogadja őt. Végül erre mégis sor kerülhetett.

VI. Pál fogadja Mindszenty József bíborost, esztergomi érseket, Magyarország hercegprímását

Egy portré 

Emlékezés 1956-os szerepvállalásáról

A tisztelők által összegyűjtött számtalan emléket megtekintheti Mindszenty József bíboros esztergomi érsek Magyarország hercegprímása Emléklapján ahová Ön is elhelyezheti az ön által őrzött emlékeket, megoszthatja másokkal gondolatait, érzéseit.

(A MEMORINGS oldalain sok ezer Emléklapot tekinthet meg)

Jurij Alekszejevics Gagarin (oroszul: Юрий Алексеевич Гагарин; Klusino, 1934. március 9. – 1968. március 27.) az első ember a világűrben – a Vosztok–1 űrhajóval indult 1961. április 12-én, Bajkonurból.

Ezzel az emberes űrrepülések terén is megelőzték a szovjetek az amerikaiakat. Gagarin később már nem hajtott végre több űrrepülést. 1968-ban halt meg egy repülőgép-balesetben.

Fiatal évei 

Jurij Gagarin 1934. március 9-én született a Moszkvától nyugatra fekvő Klusino faluban. Szülei egy termelőszövetkezetben dolgoztak, de mindketten képzettek voltak – édesanyja sokat olvasott, édesapja pedig bútorasztalos volt. Jurij a család harmadik gyermeke volt. Nővérei segítettek a nevelésében, amíg szülei dolgoztak. Milliókhoz hasonlóan a Gagarin család is megszenvedte a II. világháború kemény éveit. Két nővérét és egy fivérét kényszermunkára hurcolták Németországba, ahonnan a háború után épségben visszatértek. Gagarint a tanárai intelligens és szorgalmas tanulóként jellemezték.

Miután 1951-ben öntőmunkási képzést kapott, továbbtanult a szaratovi műszaki főiskolában. Ott töltött évei alatt csatlakozott az Aeroklubhoz és 1955-ben letette a könnyűgépes pilótavizsgát. Ugyanebben az évben felvételt nyert az orenburgirepülősiskolába. 1957-ben sikeresen letette a pilótavizsgát a MiG-15-re. Ugyancsak 1957-ben megismerkedett későbbi feleségével, Valentyina Gorjacsevával, akitől két lánya született. Végzése után a luosztari légibázison teljesített szolgálatot egészen 1959-ig.

Gagarin és a szovjet űrprogram 

Kiválasztása és felkészítése 

1960-ban kiválasztották, így bekerült a szovjet űrprogramba. 20 társával együtt igen kemény kiképzésen ment keresztül. Gagarint és társát, German Tyitovot kitűnő teljesítményük és kis termetük alapján választották ki az űrutazásra. (Gagarin 157 cm magas volt.)

Űrutazás 

1961. április 12-én Gagarin az első emberként repült az űrbe egy Vosztok 3KA–2 (Vosztok–1) fedélzetén. Az egész repülés 108 percig tartott, eközben egyszer megkerülte a Földet.

Az első hangok az űrből

Űrbéli tartózkodása alatt hadnagyból őrnaggyá léptették elő – ebben a beosztásában szerepelt a TASSZ híradásában is. Földet érése után Nyikita Hruscsov üdvözölte. Gagarin a hirtelen rászakadó népszerűséget rosszul viselte. Részben ennek, részben pedig megromlott házasságának hatására inni kezdett.

1962-től a Legfelső Tanács tagja lett, de később visszatért Csillagvárosba, ahol többször használható űrhajók tervezésével foglalkozott. 1967-ben Komarov űrhajós tartalékjának választották a Szojuz–1 repülésre, az űrkabin a visszatéréskor lezuhant, a pilóta életét vesztette.

Halála 

Gagarin 1967-ben, a Szojuz–1 katasztrófája után a Csillagvárosban folyó kiképzést vezette. Ezzel párhuzamosan újból elkezdett vadászgépen repülni. 1968. március 27-én ő és kiképzője életét vesztette egy MiG–15-ben rutinrepülés közben. A baleset körülményei tisztázatlanok. Egy 1986-os tanulmány szerint gépük egy másik sugárhajtású gép csóvájába került. Az időjárás sem volt kedvező, ez is hozzájárulhatott a balesethez.

Összeesküvés-elméletek 

Korabeli nyugati források szerint nem Gagarin volt az első ember az űrben: több sikertelen, a pilóták halálával végződő kísérlet előzte meg Gagarin űrrepülését, amelyeket a szovjet propaganda elhallgatott[1]. Később, a holdraszállással kapcsolatos összeesküvés-elméletekhez hasonlóan Gagarin útjáról is azt terjesztették, hogy valójában nem történt meg, csak a szovjet technikai színvonalat alátámasztani kívánó hazugság volt. Ezeket a híreket általában összekötik a Gagarin halálának körülményeit megkérdőjelező híresztelésekkel.

Ismét más források szerint Gagarin élete végén egy titokzatos betegségben szenvedett, amelyet az űrutazás hatásának tekintettek, ezért utolsó éveit karanténban töltötte.

Egy Gagarin repülésének 40. évfordulója alkalmából készített médiahack alapján az a hír is elterjedt, hogy a Náci Németország juttatott először embert az űrbe, akit azonban nem tudott visszahozni[2].

Ezeket az állításokat sem a korabeli, sem a későbbi orosz és nyugati hivatalos források nem erősítették meg.

Feleségével és gyermekével

Lányaival

Bejegyzés az emlékkönyvéből:

A rajongók által összegyűjtött számtalan emléket megtekintheti Gagarin Emléklapján, ahová Ön is elhelyezheti az ön által őrzött emlékeket, megoszthatja másokkal gondolatait, érzéseit.

(A MEMORINGS oldalain sok ezer Emléklapot tekinthet meg)