Krúdy Gyula halálának 80. évfordulóján
Így emlékezünk rá az Emléklapján!
2013.05.12. 08:24
Krúdy Gyula halálának 80. évfordulóján.
Így emlékezünk rá az Emléklapján!
A tisztelők Krúdy Gyula ismert és fellelhető fotóival, portréival emlékeznek a művészre.
Társaságban
Megosztják mindannyiunkkal a kortársak által készített karikatúrákat, rajzokat
Esetleg részleteket a talán legismertebb művéből a Szinbádból készült filmből
A Szinbád egyik első kiadása
egy másik részlet a filmből
Emléktáblája
Talpig fehérben
A rajongók, tisztelők által összegyűjtött számtalan emléket megtekintheti Krúdy Gyula Emléklapján, ahová Ön is elhelyezheti az ön által őrzött emlékeket, megoszthatja másokkal gondolatait, érzéseit.
(A MEMORINGS oldalain sok ezer Emléklapot tekinthet meg)
Szerző: MEMORINGS The Global Memorial Site
Szólj hozzá!
Címkék: vers film színház szerep gyertya művészet temetés hősök virág költészet sír temető emlékezés emlékhely sírhely Madách Színház Latinovits Zoltán Kossuth díj Krúdy Gyula enlékezés gyertyagyujtás emléklapok Érdemes művész Hallhatatlanok Társulata Költészet napja Sinbád
Radnóti Miklós születésnapjára
Így emlékezünk rá az Emléklapján!
2013.05.05. 10:41
Radnóti Miklós születésnapjára
Így emlékezünk rá az Emléklapján!
"Bolond, ki földre rogyván fölkél és újra lépked,
s vándorló fájdalomként mozdít bokát és térdet,
de mégis útnak indul, mint akit szárny emel,
s hiába hívja árok, maradni úgyse mer,
s ha kérdezed, miért nem? még visszaszól talán,
hogy várja őt az asszony s egy bölcsebb, szép halál."
Radnóti Miklós
Radnóti Miklóst szerető, tisztelő emlékezők sok-sok fotót, emléket gyűjtöttek össze tiszteletére, emlékére, ezek közül mutatunk most be néhányat:
még mint gyermek
fiatalemberként
Zoltán nevű emlékezőnk így ír az emlékkönyvbe:
"Talán ő az a költő, aki a legnagyobb hatással volt rám. Emlékszem a középiskolámban '77-ben Ő volt az érettségi tétel: " Radnóti Miklós költészetének utolsó szakasza!" A másik két lehetséges tételt nem is mérlegeltem, elkezdtem írni... Nem azért sikerült jól a dolgozat, mert sokat tanultam, hanem mert éreztem, átéreztem az ő gondolatait, így már könnyű volt írni is róla. Olykor, éjszakai vezetés közben verseket mondok magamban. Talán, legtöbbet az ő verseit..."
Latinovits Zoltán, Radnóti Miklós: Nem tudhatom
Találunk az emlékek között fotót verseskötetéről, vagy éppen idézetet - Károly nevű emlékezőnk megosztásában - Nyári Krisztiántól az alábbiak szerint:
"Radnóti Miklós 17 éves korában, 1926-ban ismerte meg a 14 éves Gyarmati Fannit. Igazi diákszerelem volt: ugyanahhoz a tanár-házaspárhoz jártak matematika korrepetálásra, és a kereskedelmi középiskolás fiúnak megtetszett a gimnazista kamaszlány. Elcserélte a ceruzáikat, hogy következő alkalommal legyen miért megszólítania a szőkésbarna, feltűnően művelt lányt, akit a barátai csak Fifinek hívtak. A fiú 18 évesnek hazudta magát, hogy ezzel is imponáljon a lánynak, akihez hamarosan megírta első szerelmes versét. A sors mégis majdnem elválasztotta őket: Miklósnak gyámja kívánságára egy csehországi textilipari főiskolára kellett járnia, ahol megismerkedett egy német gépírókisasszonnyal, Tinivel. A fiatalember felváltva írta a verseket a két lányhoz. Tinivel volt az első igazi kapcsolata, ám a hozzá írott költeményeit a Budapesten maradt Fifinek mutatta meg. Miklós egy év után visszatért Csehországból, és lassan elfelejtette Tinit is. Innentől kezdve elválaszthatatlanokká váltak Fifivel.1931 telén sétálni mentek a Városligetbe, ahol leültek egy havas padra. Fifi törte meg a csendet: „Miklós! Én hozzád akarok menni feleségül.” A házassággal azonban várniuk kellett. Radnóti gyámja és Fanni szülei megállapodtak, hogy a költő csak akkor veheti el a lányt, ha előtte diplomát szerez. Erre csak 1935-ben került sor, de vártak. Egyikükben sem volt kétség, hogy egymással akarják leélni az életüket. Kezdettől egyenrangú partnernek tekintették egymást, egyikük sem akarta kisajátítani a másikat. Ezt a mély bizalmi viszonyt az sem rengette meg, hogy Radnóti nem maradt végig hűséges feleségéhez. Hatévi házasság után, 1941-ben beleszeretett felesége barátnőjébe, Beck Judit festőművésznőbe. A férjes asszony és a költő egy könyvkötőműhelyben találkoztak először 1941 elején, májusban már tartott a viszonyuk. Miklós semmit sem tartott titokban felesége előtt. Fifi nem szakította meg Judittal való barátságát sem, többször találkoztak, a szerető nagyméretű portrét is festett ajándékba a feleségről. Fifi megértéssel, türelemmel, de sokat szenvedve követte végig férje és barátnője kapcsolatát. Naplójában így írt: „Ha Miklósnak örömöt okoz, örüljön”. Judit Radnóti naplójában is egyre sűrűbben bukkant fel:: „1941. június 11-e. Judit! Judit! – 1941. június12-e. Fanni felmegy az Istenhegyre. Ideges vagyok, járkálok, menekülök, ebédelni megyek, és amikor már semmi sem segít, megírom a harmadik eclogát. 1941. június 13-a, péntek: Tizenharmadika és péntek. Szörnyűség! Felnőtt dolgokba keveredtünk.” A költő a Harmadik eclogán kívül még több verset is írt Judithoz. Fennmaradt egy levél is, amelyben randevúra hívja szerelmét: „Csütörtökön délelőtt lemegyek az Ilkovitsba és várlak. De nyugodtan írhatsz is, hogy jössz, vagy nem, Fif nem bontja ki s ha, hiszen találkozhatunk... Szeretlek. M.” A kapcsolat 1942 elején ért véget. Radnóti 1942 februárjában, második munkaszolgálatából feleségének írott levelében már múlt időben szól róla: „Imádlak, és még szeretni sem hagyod magad. Hisz értelek én, tudom, hogy mit gondolsz. De tévedsz! Helytelenül látod a „J- ügyet” is. Igen, ez van… Inkább volt… De nem úgy, ahogy gondolod! Szeretlek! Téged szeretlek! És Terajtad kívül minden csak játék! Küldök egy verset is néked Édes! Kíváncsi vagyok, hogy mit szólsz hozzá. Ellopott percekben, zűrben írom hetek óta már. Egy kicsit bocsánatkérés is ez a harmadik eclogáért.” Az engesztelő versről, az Októbervégi hexameterekről Fanni így írt naplójában: „Mik verset küldött. Gyönyörű. Mégis, mégis meg tudta csinálni, és micsoda vers! Hol vannak tőle ezek itthon! Az itt biztonságban munkálkodó urak. És ott kell! Így kell elvetélni magából sokszor annyi mindent! Ebben az állati létben, hajszában, és mégis meg tudta írni”. A szerelem újra a régi hévvel lángolt fel köztük. Judit barátként maradt ott a közelükben. Élelmiszercsomagot állított össze a munkaszolgálatát töltő költőnek, amelyet új udvarlójával, Major Tamás színésszel az oldalán személyesen vitt el neki Szentendrére. Amikor Fannit megkérdezték, nem félt-e attól, hogy Judit miatt házasságuk zátonyra fut, csak annyit válaszolt: „közöttünk ott voltak a versek!” Radnóti az utolsó években minden versét a feleségének írta, neki mutatta meg először. 1944 augusztusában, az utolsó Borból küldött képeslapjára ezt írta: 'Legutóbbi lapomon írtam Neked, hogy nagyon Veled leszek a házassági évfordulónkon, úgy is volt, és köszönöm Édes az együtt töltött kilenc évet. … Nagyon hiányzol Édes Egy.” Fanni soha többé nem látta viszont a férjét. Amikor a 35 évesen agyonlőtt költőt a háború után exhumálták, nem nézte meg a holttestet. Szerelmük nem volt feszültség nélküli idill, mint ahogy a tankönyvekben szerepel, de éppen ettől vált eltéphetetlenül erős kötelékké. Ma is tart. Az idén száz éves Gyarmati Fanni most is Pozsonyi úti közös lakásukban él. Az ajtón a 75 éve közösen felszögezett névtábla: Dr. Radnóti Miklós."
Forrás:
Nyári Krisztián Facebook
https://www.facebook.com/photo.php?fbid=10150955510444855&set=p.10150955510444855&type=1&theater
Portrékat, az aláírásával
Írást Csapody Tamástól, a Népszabadságból:
"Radnóti Miklós halála
Radnóti Miklós harmadik és egyben utolsó munkaszolgálatára 1944. május 27-én indul el Vácról. Az egyik bori altáborban, a Heidenau-lágerben vasútépítéssel töltött mintegy három hónap után, szeptember 17-én gyalogmenetben indul haza.
nagy veszteségeket szenvedő hírhedt első lépcső Belgrádon, Újvidéken, Zomboron és Mohácson át érkezik meg október végén Szentkirályszabadjára. Radnóti itt írja meg október 31-én utolsó, Razglednica (4) című versét. A költő bori munkaszolgálata és erőltetett menetei eddig a geográfiai és kronológiai pontig viszonylag jól nyomon követhetők. Nem véletlenül írja Ferencz Győző az életmű legjobb ismerője Radnóti-monográfiájában azt, hogy "Szentkirályszabadja után Radnóti sorsával és a halálával kapcsolatban minden bizonytalan".
Radnóti Szentkirályszabadja és Abda közötti kb. 110 km-es útjának, halálának és exhumálásainak ismert a kanonizált változata. Radnóti barátainak, Tolnai Gábor, Ortutay Gyula, Baróti Dezső írásaiból és Radnóti Miklósné "hallgatásaiból" összeállt egy koherens egészet soha nem képező hivatalos forgatókönyv. A máig érvényes történetet alátámasztják Hulesch Ernő kutató könyvei, számos ponton megkérdőjelezi Kőszegi Ábel írásai, míg alapvetően cáfolja Gerencsér Miklós író. A felsorolt szerzők művei azonban nem, vagy csak részben adatoltak: forrásaik, legyenek azok dokumentumok vagy személyek, egyáltalán nem vagy csak pontatlanul kontrollálhatók. A bizonytalanságot növeli, hogy Radnóti gyilkosainak kiderítésére irányuló, az állambiztonsági szolgálat által lefolytatott nyomozás, az "Abdai gyilkosok" fedőnevű dosszié - e lap hasábjain először publikált - anyaga részben alátámasztja, részben viszont cáfolja a kanonizált változatban foglaltakat. A bizonytalanságot még tovább fokozza, hogy a szerzők által ritkán használt dokumentumok döntő többsége ma már nem lelhető fel, a megkérdezett tanúk meghaltak, a magánlevéltárak és hagyatékok, valamint a titkosszolgálatok pedig tovább hallgatnak.
De mik a főbb vitás pontok és lényeges bizonytalanságok a történetben? Nem tudjuk, hogy Radnóti Szentkirályszabadjára pontosan mikor érkezett és mikor indult el Hegyeshalom felé. A magyar királyi honvédelmi miniszter október 26-án kelt 975-M 42/1944. számú rendeletének értelmében Szentkirályszabadjáról Radnóti elvileg elindulhatott - mint ahogyan azt az állambiztonsági jelentés állítja - már október 30-án (így utolsó versének dátuma pontatlan), és így kivégzésének dátuma november 4-e. Úgy tűnik, hogy 1946 után ez a verzió terjedt el. Vas Istvánnak a Holmi folyóiratban közelmúltban megjelent esszéjében határozottan ezt az álláspontot képviseli. A kanonizált változat szerint Radnóti október 31-én, de lehet, hogy csak november 3-án indult el, de mindkét változat szerint november 9-én végezték ki Abdánál. A lényeges eltéréseknek az állambiztonsági anyagban szereplő magyarázata lehet a valós oka, miszerint akárcsak Borból, úgy Szentkirályszabadjáról is két csoportban indították el a munkaszolgálatosokat. Radnóti azonban nem az atrocitásokat elkerülő dr. Zoltán László munkaszolgálatos orvos által "orvosolt" kb. 700 fős, hanem a gyilkosságok által tizedelt, dr. Bárdos József orvos által "gyógyított", kb. 1500 fős csoportba került. Szintén nem tudjuk egyértelműen, hogy a Radnóti-menet milyen útvonalon haladt, vagy hogy Győrszentmártonban (Pannonhalma) egy vagy két éjszakát időzött-e, továbbá, hogy Radnóti az utóbbi helyen vagy Ménfőcsanakon töltötte-e utolsó éjszakáját. Lényegesebb kérdés azonban ezeknél, hogy mit tudunk konkrétan Radnóti Szentkirályszabadja és Abda közötti napjairól?
Csapody Tamás, Népszabadság"
Radnóti Miklós - Hetedik ecloga ( Kaszás Attila)
Lovasi András csodálatos vallomása és előadása
vagy éppen a Második ecloga
Találunk emlékeket kedveséről, kedvesével Gyarmati Fannival
Amikor még együtt lehettek, boldogan
majd amikor a költőnek már csak egy kép maradt
utolsó verseinek kézírásos változata
A Töredék
Az emlékezők, rajongók, a tisztelők által összegyűjtött számtalan emléket megtekintheti Radnóti Miklós Emléklapján, ahová Ön is elhelyezheti az ön által őrzött emlékeket, megoszthatja másokkal gondolatait, érzéseit.
(A MEMORINGS oldalain sok ezer Emléklapot tekinthet meg.)
Szerző: MEMORINGS The Global Memorial Site
Szólj hozzá!
Címkék: vers film színház szerep gyertya művészet temetés hősök virág költészet sír temető emlékezés emlékhely sírhely József Attila Nemzeti Színház Madách Színház Latinovits Zoltán Kossuth díj Gábor Miklós Major Tamás enlékezés gyertyagyujtás emléklapok Érdemes művész Hallhatatlanok Társulata Költészet napja
Zenthe Ferenc születésnapjára.
Így emlékezünk rá az Emléklapján!
2013.04.24. 07:38
Zenthe Ferenc születésnapjára.
Így emlékezünk rá az Emléklapján!
A NEMZET SZÍNÉSZE
Halhatatlanok Társulata 1998.
A tisztelői így emlékeznek Taki bácsira, a Tenkes kapitányára, azaz Zenthe Ferencre:
István így emlékezik:
"Művész úr!
Nagyon szerettem az alakításait!
Hiányoznak, hiányzik az Ön személyisége.
Emlékét megőrzöm!"
De megosztanak fotókat, videókat, életrajzi adatokat:
Korai filmjeiből: 2*2 néha öt
majd egy részlet a Szomszédok teleregényből, katt ide
A legismertebb magyar kapitány, Tenkes Kapitánya
Láthatjuk Galambos Erzsivel egy filmjelentben, katt ide
Majd megérkeztek a szomszédok, és Zenthe Ferencből Taki bácsi lett, akinek a feleség Lenke néni
Fáy Zsigmond így emlékezik:
"Tisztelt Művész Úr!
Drága Taki bácsi!
Kedves Tenkes kapitánya!
Hiányzik nekünk!"
Komlós Jucival civilben
(egy jelenetükért katt a képre, vagy ide)
A Jób lázadása című filmben nyújtott alakítása, katt a képre vagy ide
Ahogy a Halhatatlanok Társulatának tagjaként emlékezünk rá
A lábnyoma
És egy portré az aláírásával
Az emlékezők, a tisztelők által összegyűjtött számtalan emléket megtekintheti Zenthe Ferenc Emléklapján, ahová Ön is elhelyezheti az ön által őrzött emlékeket, megoszthatja másokkal gondolatait, érzéseit.
(A MEMORINGS oldalain sok ezer Emléklapot tekinthet meg.)
Szerző: MEMORINGS The Global Memorial Site
Szólj hozzá!
Címkék: vers film magyarország színház szerep gyertya művészet temetés hősök virág költészet tér sír temető bajnokok emlékezés emlékhely sírhely Szomszédok Nemzeti Színház Kossuth díj enlékezés gyertyagyujtás emléklapok Komlós Juci Hallhatatlanok Társulata Költészet napja 2*2 néha öt Tenkes Kapitánya Taki bácsi
Janikovszky Éva 87. születésnapjára.
Így emlékezünk rá!
2013.04.23. 11:17
Janikovszky Éva 87. születésnapjára.
"Velem mindig történik valami"
Janikovszky Éva
Az emlékezők sok fotóval, illusztrációval, videó részlettel emlékeznek a nagyszerű, felejthetetlen írónőre. Néhány, az emlékek közül:
Könyvborítóinak fotójával
Bejegyzésekkel az emlékkönyvbe. Rita így ír:
"Drága Éva néni! Édesanyám mindig az ön meséit olvasta fel nekem amikor kicsi voltam. Sokáig nem tudtam ki írta ezeket a meséket, mikor nagyobb lettem megnéztem, hogy örökre a szívembe zárhassam azt a személyt aki megalkotta őket. Köszönöm szépen!"
Videó részletekkel: Égigérő fű
Vas Veronika így emlékezik:
"Nagyon szerettem a "Ha én felnőtt volnék" című írását. Nagyon köszönöm! "
Másfél flekk a boldogságról
És végül a sírja
Az emlékezők, a tisztelők által összegyűjtött számtalan emléket megtekintheti Janikovszky Éva Emléklapján, ahová Ön is elhelyezheti az ön által őrzött emlékeket, megoszthatja másokkal gondolatait, érzéseit.
(A MEMORINGS oldalain sok ezer Emléklapot tekinthet meg.)
Tóth Árpád születésnapjára.
Így emlékezünk rá az Emléklapján!
2013.04.14. 17:58
Így emlékezünk rá Emléklapján!
Az emlékezők számtalan fotót, emléket osztottak meg egymással, mindannyiunkkal Tóth Árpádról. Több portrét
Elmondott verseit
Tóth Árpád - Sztankay: Esti sugárkoszorú
Tóth Árpád Lélektől lélekig
Tóth Árpád - Latinovits Zoltán: Álarcosan
A költőről készült szobrok-, érmék fotóival
Kézírásának megörökítésével
Verseit tartalmazó lemez borítójával
Vagy éppen barátai között
Álló sor: Kosztolányi Dezső, Tóth Árpádné, Kuncz Aladár, ülő sor: Fenyő Miksa, Kosztolányi Ádám, Babits Mihály, Laczkó Géza, Tóth Árpád
Babits Mihály, Tóth Annus, Tóth Árpád és Karinthy Frigyes
És végül a költő által írt epilógussal
A rajongók, tisztelők által összegyűjtött számtalan emléket megtekintheti Tóth Árpád Emléklapján, ahová Ön is elhelyezheti az ön által őrzött emlékeket, megoszthatja másokkal gondolatait, érzéseit.
(A MEMORINGS oldalain sok ezer Emléklapot tekinthet meg)