Litkey Bence művész grafikus és nem mellesleg a hazai vitorlás társadalom egyik karizmatikus egyénisége volt, akire barátai, ismerősei ekként emlékeznek.

Az egyik ismerőse ezt írta az emlékkönyvébe:

„Amikor utoljára a tavasszal találkoztunk azt mondtad,hogy többször megérintett már a lét-nem lét szele.A megszokott mosolyoddal mondtad azt is,hogy nem félsz,ha egyszer a célba kell érned.Nagyon fájdalmas,hogy ez a célbaérkezésed ilyen korán az utolsó lett.De új futam kezdődött,jó szelet Bence!

Sz.Zoltán„

Egy másik bejegyzés az emlékkönyvbe így szól:

Nagyon köszönöm itt és most is Bence!!!

Megkaptam a nagyvitorlát és végi bírta a Doyle Raudaschl vitorla, egészen Szlovéni, Koperig. Átvitorláztam Vele a Csendes-óceánt és az Indiai-óceánt és még ezenkívül sok tengert is. Az Adrián több, mint száz folt volt már rajta és nem volt valami szép látvány (az UV miatt főleg), de működött!!! Pont addig bírta a vitorla, amíg kellett!

A nagyvitorla még mindig megvan és Carinában tartom, mert része volt a mi nagy kalandunknak. Carinát soha nem fogom eladni, mert túl fontos számomra és a nagyvitorla is mindig benne lesz, mert ott a helye neki...

Köszönöm! Békét és Szelet!

Áron, Galapagos, Dél-Csendes-óceán„

Tekintse meg a videót

És egy utolsó kiragadott emlékkönyv bejegyzés Litkey Bence Emléklapjáról:

"Navigare necesse est...!

Emléked közöttünk marad!„

A rajongók által összegyűjtött számtalan emléket megtekintheti Litkey Bence Emléklapján, ahová Ön is elhelyezheti az ön által őrzött emlékeket, megoszthatja másokkal gondolatait, érzéseit.

(A MEMORINGS oldalain sok ezer Emléklapot tekinthet meg)

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.