Puskás Ferenc, Öcsi (1927.04.01., Budapest - 2006.11.17., Budapest)

A kispesti grundon kezdte kergetni a rongylabdát minden idôk legjobb magyar labdarúgója,a világszerte legnépszerûbb, legismertebb magyar sportember. 
Edzô édesapja Purczeld Ferenc a korábbi profi labdarúgó már tizenöt évesen beállította saját fiát az elsô csapatba. A magyar sport erôszakolt átszervezése idején Kispesti Atlétikai Clubból Bp. Honvéd, Puskás Öcsibôl "Száguldó Ôrnagy" lett, aki ötletes játékával és pompás góljaival öt bajnoki címhez segítette a katonacsapatot. 
Hazai pályafutása során 349 bajnoki mérkôzésen 358 gólt szerzett. Tizennyolc évesen mutatkozott be a nemzeti tizenegyben, s 84 válogatott mérkôzésen 83 gólt lôtt, amivel világrekorder. 
Az aranycsapat felejthetetlen kapitányaként részese volt Helsinkiben az olimpiai gyôzelemnek, Londonban az angolok elleni 6 : 3 - as diadalnak, és egyik szenvedôje a világbajnokság berni döntôjében elszenvedett vereségnek. 
Ötvenhat október végén BEK-mérkôzésre indult a csapattal. Majd a hivatalos engedély lejártával a dél-amerikai túrán is részt vett. Ezt követôen részben a szövetség egyes vezetôi által ellene indított kampány miatt nem tért haza. A világhírû Real Madrid csapatában folytatta, ahol hat bajnokság, három BEK-gyôzelem fôszereplôje lett. A királyi klub mezében játszott 372 mérkôzésen 324 gólt szerzett. 
A chilei világbajnokságon a spanyol válogatottban játszott, késôbb a világ-, majd az Európa-válogatottba is meghívták. Az 1967-ben kezdett edzôi pályafutása során tucatnyi országban tevékenykedett és végleges hazatelepülése után 1993-ban, négy mérkôzésen, a magyar válogatottat is irányította. A labdát ugyancsak ballal bûvölte és fejjátéka sem volt kiemelkedô, de rendkívül gyors, robbanékony csatár, a helyzeteket kiválóan felismerô és kihasználó gól gyáros, világklasszis hadvezér volt. Szókimondó, társait segítô, jó barátként ismerjük. 
Nemzetközi megbecsülésére jellemzô, hogy hetvenedik születésnapján Juan Antonio Samaranch a NOB elnöke személyesen köszöntötte és tüntette ki az Olimpiai Érdemrenddel. 
Sajnálatos, súlyos betegsége miatt hosszú évekig a Kútvölgyi Kórház lakója volt - végül 2006 őszén érte a halál. Temetésére decemberben a sportvilág jeles képviselői is Budapestre jöttek, a Nemzet búcsúja keretében pedig honfitársai tízezrei vehettek méltó búcsút mindenki Öcsijétől.

A tisztelői, rajongói több mint száz fotót, emléket helyeztek el Puskás Ferencről, és többen meg is emlékeztek róla, nagy-nagy tisztelettel.

"Öcsi! Öcsi Bácsi!

Te vagy a legnagyobb KIRÁLY!„

írja Tamás nevű emlékező

Az Aranycsapat

Olimpiai aranyérme

Az egyik megemlékező rendezvény képe

Vannak nagy labdarúgó egyéniségek manapság is, de te maradsz számunkra a legnagyobb!„

írja Gábor

Olimpiai kitüntetéssel

gyermekével

A tisztelők által összegyűjtött számtalan emléket megtekintheti Puskás Ferenc, Öcsi Emléklapján, ahová Ön is elhelyezheti az ön által őrzött emlékeket, megoszthatja másokkal gondolatait, érzéseit.

(A MEMORINGS oldalain sok ezer Emléklapot tekinthet meg)

Mindszenty József (1892-1975)

Esztergomi érsek, Magyarország hercegprímása, bíboros. Pehm József néven született a Vas vármegyei Csehmindszenten. 1915-ben Szombathelyen szentelték pappá. 1917-től Zalaegerszegen volt gimnáziumi hittantanár. Az 1918–19-es forradalmak idején politikai okokból letartóztatták, majd a Tanácsköztársaság alatt internálták. 1919 októberétől ismét Zalaegerszegen volt plébános, 1924-től címzetes apát, 1937-ben pápai prelátus lett. 1944. március 15-én szentelték püspökké, és helyezték a veszprémi egyházmegye élére. Mentette a meggyőződésük vagy származásuk miatt üldözötteket, szót emelt a Dunántúl hadszíntérré változtatása ellen, ezért 1944 őszén a nyilasok elhurcolták, Sopronkőhidára. 1945-ben, szabadulását követően visszatért Veszprémbe. 1945 őszén esztergomi érsekké szentelték, majd a következő évben bíborossá. Szembenállt a kommunista politikával, ragaszkodott az egyház társadalmi szerepének megőrzéséhez. Nyilvánosan emelt szót az 1947. évi választási csalások, az egyházi iskolák államosítása ellen. 1948 karácsonyán letartóztatták, a következő évben életfogytig tartó fegyházbüntetésre ítélték. 1955-ben börtönbüntetését megszakították, Felsőpeténybe vitték, ahol házi őrizetbe került. Az 1956-os forradalom idején kiszabadítása, érseki tisztének helyreállítása az egyik általánosan elterjedt követelés volt. Kiszabadítását követően, 1956. október 31-én katonákból és felkelőkből álló népes csoport kísérte Rétságról Budapestre. November 3-án este rádióbeszédben szólt a nemzethez. Másnap a szovjet támadás hírére az Egyesült Államok nagykövetségére menekült, ahol menedékjogot kapott. 1957. március 9-én bejelentették, hogy ítélete hatályban van, majd 1962-ben – távollétében – 1956-os szerepéért is elítélték. 1971. szeptember 28-án előzetes megállapodás alapján elhagyhatta az amerikai követséget. 1973-ban a pápa tisztségéből való lemondásra szólította föl. Utolsó éveit Bécsben töltötte, ott halt meg 1975. május 6-án. Mariazellben temették el, hamvait 1991-ben Magyarországon az esztergomi bazilikában helyezték végső nyugalomra. 1994 márciusában kezdődött boldoggá avatásának folyamata.

Szülőháza

Küzdött a hitéért, küzdött Magyarországért!„

Júlia

Megemlékezés Mindszenty Józsefről

A szocialista Magyarország diplomáciája mindent megtett annak érdekébe, hogy azt követően is, amikor elhagyhatta az USA budapesti nagykövetségének épületét, ellehetetlenítse, és meggátolja abban, hogy a pápa fogadja őt. Végül erre mégis sor kerülhetett.

VI. Pál fogadja Mindszenty József bíborost, esztergomi érseket, Magyarország hercegprímását

Egy portré 

Emlékezés 1956-os szerepvállalásáról

A tisztelők által összegyűjtött számtalan emléket megtekintheti Mindszenty József bíboros esztergomi érsek Magyarország hercegprímása Emléklapján ahová Ön is elhelyezheti az ön által őrzött emlékeket, megoszthatja másokkal gondolatait, érzéseit.

(A MEMORINGS oldalain sok ezer Emléklapot tekinthet meg)

Jurij Alekszejevics Gagarin (oroszul: Юрий Алексеевич Гагарин; Klusino, 1934. március 9. – 1968. március 27.) az első ember a világűrben – a Vosztok–1 űrhajóval indult 1961. április 12-én, Bajkonurból.

Ezzel az emberes űrrepülések terén is megelőzték a szovjetek az amerikaiakat. Gagarin később már nem hajtott végre több űrrepülést. 1968-ban halt meg egy repülőgép-balesetben.

Fiatal évei 

Jurij Gagarin 1934. március 9-én született a Moszkvától nyugatra fekvő Klusino faluban. Szülei egy termelőszövetkezetben dolgoztak, de mindketten képzettek voltak – édesanyja sokat olvasott, édesapja pedig bútorasztalos volt. Jurij a család harmadik gyermeke volt. Nővérei segítettek a nevelésében, amíg szülei dolgoztak. Milliókhoz hasonlóan a Gagarin család is megszenvedte a II. világháború kemény éveit. Két nővérét és egy fivérét kényszermunkára hurcolták Németországba, ahonnan a háború után épségben visszatértek. Gagarint a tanárai intelligens és szorgalmas tanulóként jellemezték.

Miután 1951-ben öntőmunkási képzést kapott, továbbtanult a szaratovi műszaki főiskolában. Ott töltött évei alatt csatlakozott az Aeroklubhoz és 1955-ben letette a könnyűgépes pilótavizsgát. Ugyanebben az évben felvételt nyert az orenburgirepülősiskolába. 1957-ben sikeresen letette a pilótavizsgát a MiG-15-re. Ugyancsak 1957-ben megismerkedett későbbi feleségével, Valentyina Gorjacsevával, akitől két lánya született. Végzése után a luosztari légibázison teljesített szolgálatot egészen 1959-ig.

Gagarin és a szovjet űrprogram 

Kiválasztása és felkészítése 

1960-ban kiválasztották, így bekerült a szovjet űrprogramba. 20 társával együtt igen kemény kiképzésen ment keresztül. Gagarint és társát, German Tyitovot kitűnő teljesítményük és kis termetük alapján választották ki az űrutazásra. (Gagarin 157 cm magas volt.)

Űrutazás 

1961. április 12-én Gagarin az első emberként repült az űrbe egy Vosztok 3KA–2 (Vosztok–1) fedélzetén. Az egész repülés 108 percig tartott, eközben egyszer megkerülte a Földet.

Az első hangok az űrből

Űrbéli tartózkodása alatt hadnagyból őrnaggyá léptették elő – ebben a beosztásában szerepelt a TASSZ híradásában is. Földet érése után Nyikita Hruscsov üdvözölte. Gagarin a hirtelen rászakadó népszerűséget rosszul viselte. Részben ennek, részben pedig megromlott házasságának hatására inni kezdett.

1962-től a Legfelső Tanács tagja lett, de később visszatért Csillagvárosba, ahol többször használható űrhajók tervezésével foglalkozott. 1967-ben Komarov űrhajós tartalékjának választották a Szojuz–1 repülésre, az űrkabin a visszatéréskor lezuhant, a pilóta életét vesztette.

Halála 

Gagarin 1967-ben, a Szojuz–1 katasztrófája után a Csillagvárosban folyó kiképzést vezette. Ezzel párhuzamosan újból elkezdett vadászgépen repülni. 1968. március 27-én ő és kiképzője életét vesztette egy MiG–15-ben rutinrepülés közben. A baleset körülményei tisztázatlanok. Egy 1986-os tanulmány szerint gépük egy másik sugárhajtású gép csóvájába került. Az időjárás sem volt kedvező, ez is hozzájárulhatott a balesethez.

Összeesküvés-elméletek 

Korabeli nyugati források szerint nem Gagarin volt az első ember az űrben: több sikertelen, a pilóták halálával végződő kísérlet előzte meg Gagarin űrrepülését, amelyeket a szovjet propaganda elhallgatott[1]. Később, a holdraszállással kapcsolatos összeesküvés-elméletekhez hasonlóan Gagarin útjáról is azt terjesztették, hogy valójában nem történt meg, csak a szovjet technikai színvonalat alátámasztani kívánó hazugság volt. Ezeket a híreket általában összekötik a Gagarin halálának körülményeit megkérdőjelező híresztelésekkel.

Ismét más források szerint Gagarin élete végén egy titokzatos betegségben szenvedett, amelyet az űrutazás hatásának tekintettek, ezért utolsó éveit karanténban töltötte.

Egy Gagarin repülésének 40. évfordulója alkalmából készített médiahack alapján az a hír is elterjedt, hogy a Náci Németország juttatott először embert az űrbe, akit azonban nem tudott visszahozni[2].

Ezeket az állításokat sem a korabeli, sem a későbbi orosz és nyugati hivatalos források nem erősítették meg.

Feleségével és gyermekével

Lányaival

Bejegyzés az emlékkönyvéből:

A rajongók által összegyűjtött számtalan emléket megtekintheti Gagarin Emléklapján, ahová Ön is elhelyezheti az ön által őrzött emlékeket, megoszthatja másokkal gondolatait, érzéseit.

(A MEMORINGS oldalain sok ezer Emléklapot tekinthet meg)

Papp László háromszoros olimpiai bajnok

Papp László (ökölvívó)

Így emlékezünk rá a Magyar Olimpiai Bizottság, Magyar Olimpiai Akadémiája által létrehozott Emléklapján.

Papp László (közismert nevén Papp Laci, beceneve Görbe), (1926. március 25. – 2003. október 16.) olimpiai bajnok magyarökölvívó.

Pályafutása 

Magyarország, és a világ egyik leghíresebb ökölvívója, aki 1948-ban a londoni, 1952-ben a helsinki és 1956-ban melbourne-i olimpián nyert aranyérmet. A Budapest Bástya és a Budapesti Vasas bokszolójaként közép-, majd nagyváltósúlyban indult, 1946 és 1956 között hét országos bajnokságot nyert. Kétszeres amatőr Európa-bajnok. Az 1948-as londoni olimpián középsúlyban, 1952-ben Helsinkiben és 1956-ban Melbourne-ben nagyváltósúlyban diadalmaskodott. Ez a páratlan bravúr – 12 évig megőrizni a trónt – neki sikerült először. Azóta Teofilo Stevenson és Félix Savón (mindketten kubaiak) volt képes erre.

Papp Lacit mindmáig az ökölvívás legnagyobbjai közt tartják számon, Joe Louis, a Barna Bombázó, Muhammad Ali (Cassius Clay) és Iron Mike Tyson társaságában, jóllehet nem volt sem fekete bőrű, sem amerikai, sem nehézsúlyú, és profi pályafutását sem sikerült világbajnoki címmel megkoronáznia: az Európa-bajnoki övig jutott. Máig nem pontosan tisztázott politikai okokból nem engedték megküzdeni a világbajnokságért. Profiként 1957-től 29 találkozót vívott, ebből huszonhetet megnyert és kettő döntetlennel zárult, azaz veretlen maradt.

Mestere a legendás edző Adler Zsigmond volt, akivel majdnem tökéletes párost alkottak. Adler verhetetlen volt abban, hogy tudta, mikor milyen instrukciókkal kell a kötelek közé küldenie tanítványát.

Visszavonulása után edzőként tevékenykedett, a válogatott szövetségi kapitányaként, Adler Zsigmond társaságában is számos siker kovácsa volt. A legemlékezetesebb talán a papírsúlyú Gedó György olimpiai aranyérme (München, 1972).

Hosszú, súlyos betegség után életének 78. évében távozott az élők sorából. Hosszú évtizedekig, egészen haláláig a XII. kerületi Óra utcai lakásában élt.

Emlékezete 

Az ő nevét viseli az ország legnagyobb zárt sportlétesítménye, a Papp László Budapest Sportaréna.

1942-ben az újjáalakuló MOM szakosztályban kezd el versenyszerűen öklözni. Ide tanulótársa, Krebs Lajos vitte le. Első edzője Fehér István volt.

Klubjai versenyzőként: BVSC (1945-48), Bp. Lokomotív (1949-50), Bp. Bástya (1951-53), Vasas (1954-56), hivatásos ökölvívó (1957-62).

Edzőként: Ferencváros (1964-68), Bp. Honvéd (1968-69), Óbuda Tsz SK (1978-79).

Edzői: Fehér István (1945-50, nevelőedző), Kovács Károly (1951-52), Adler Zsigmond (1953-62)

Eredményei, amatőrként: háromszoros olimpiai bajnok (1948, London, középsúly; 1952, Helsinki, nagyváltósúly; 1956, Melbourne, nagyváltósúly), kétszeres Európa-bajnok (1949, Oslo, középsúly; 1951, Milánó, nagyváltósúly), hétszeres magyar bajnok (1946, 1947, 1954, középsúly; 1952, 1953, 1955, 1956, nagyváltósúly).

Profiként: Európa-bajnok (1962-64), 29 mérkőzésen veretlen (27 győzelem, 2 döntetlen)

Elismerései: NOB-érdemrend (1982), A WBC (Bokszvilágtanács) öve „a világ legjobb amatőr és hivatásos középsúlyú ökölvívójának” (1989), a Boxing Hall Of Fame tagja (2001), Magyar Köztársaság Ezüst Érdemkeresztje (1992), Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje, Miniszteri Díj (1996), Millenniumi Ezüst Emlékérem (2001), Budapest díszpolgára (2001).

Érdekességek 

 Papp Laciról, aki már-már népmesei hőssé vált, elterjedt pletyka volt, hogy egy ízben feleségével a Gellért-hegyen sétálva huligánok egy egész bandája támadta meg őket, akik nem tudták ki ő, de Papp Laci mindegyiküket leütötte.

 Marosán György kommunista politikus támogatta, hogy miután nagyon népszerűvé vált, Papp László beléphessen a profi boksz világába. Biszku Béla kommunista vezető közölte vele, hogy be kell fejeznie pályafutását.

 Madridban vívott mérkőzésére, amelyen 1963 decemberében megvédte Európa Bajnoki címét, a Spanyolországban élő magyar futballsztárok, Puskás Öcsi és Kubala László fizettek neki szurkolótábort kasztíliai munkanélküliekből. 

 Szakmát a híres budai gyárban, a MOM-ban tanult. Itt elsősorban fociban jeleskedett, de munkaszünetekben, a gyárudvaron rendezett rövidített box meccsekre is beszállt. Legtöbbször győztesként fejezte be a mérkőzést.

Az első aranyérmét az 1948. évi Londoni Olimpiai Játékokon nyerte

Kő András írása

1948. Papp László középsúly

Háromszoros ökölvívó olimpiai bajnokunk, Papp László 1948-ban, a londoni olimpián hódította el első alkalommal az aranyérmet. Döntőbeli ellenfele a hazaiak reménysége, John Wright volt a Wembley Empire Poolban. Papp Laci ezúttal is kétséget kizáróan győzött, de pontozásos sportág esetében – mint tudjuk - minden elképzelhető. Forray Árpád, a Magyar Ökölvívó Szövetség társelnöke abban az időben, a hazatérés után feljegyzést készített és beszámolt a mérkőzés utáni pillanatokról.

    „Szorongó érzésemet csak az ellensúlyozta – írta – hogy az egyik pontozószéken Kobza, szlovák sporttársam ült [ügyes taktikával sikerült az eredetileg kijelölt angolbarát, ceyloni pontozóbírót Kobzára kicserélni – K. A.], a másikon az argentin Bustamte, aki még a mérkőzés előtt kezet adott, hogy igazságos lesz. Óráknak tűnt a pontozólapok kitöltése. Végre feladták a vezetőbírónak. Elsőnek Bustamte adta fel, székéről felugrott, hozzám lépett, és megölelve gratulált. Kimondhatatlan öröm fogott el. Ez egy! Kobzában nem csalatkozhatom, tehát két bíró már kihozta Pappot. A harmadik [egy norvég] már nem is érdekelt. [A vezetőbíró egy ír sportember volt.] Valami furcsa, gyerekes öröm fogott el, hogy én már tudom az eredményt. És más még nem. Úgy látszik, életemben először nem tudtam rendes zsűritaghoz mérten viselkedni, mert valahogy meglátszott rajtam az öröm. Az eredmény kihirdetése előtt már felhangzott a magyar örömujjongás, ami azután csak fokozódott, amikor a hangosanbeszélő hivatalosan is kihirdette Papp győzelmét. Azt még megfigyeltem, hogy az angol közönség tetszésnyilvánítással elismerte Papp sikerét. Ez is jólesett. Aztán már nem tudom, hogyan, de nagyon rendben volt minden.” ... A teljes írást itt lehet elolvasni

A második olimpiai aranyérmet az 1952. évi Helsinki Olimpián nyerte

Pilhál György írása 

1952. Papp László nagyváltósúly

„Az az ’52-es helsinki bunyósorozat volt talán a legizgalmasabb” – mondta boldogult Papp Laci, amikor süldő sportújságíróként egy-két évig az én tisztem volt az ökölvívással foglalkozni. (Sok kapcsolatom korábban nem volt a boksszal, egy-egy pofont adtam, s kaptam a játszótéren, kocsmában, ennyi.)

Helsinki, a legfényesebb magyar olimpia. És a tizenhat aranyunkból talán ez - Papp Laci aranya - volt a legfényesebb.

Egy Webb nevezetű fekete amerikai volt Laci első ellenfele. „Odanézek, azt hittem, menten szívbajt kapok. Jött egy ilyen nagy demizsonfejű a szorító felé, átugrott a köteleken, aztán megszólalt a gong. Illedelmesen megyek, nyújtom a kezem, ő meg már ütött is, épp hogy elhúztam a fejemet…” A demizsonfejűt hamarosan kiszámolták, Laci segítette ki a ringből…  A történet folytatását itt olvashatja el!

A harmadik olimpia aranyérmet az 1956-os Melbournei Olimpiai Játékokon nyerte

Farkasházy Tivadar írása 

1956 Papp László nagyváltósúly

Melbourne idején, 56 őszén épp hogy tíz múltam, de korengedménnyel már a berni bevetésre hiába váró Csikarral, a nőket futtató Somossal, a nejlonharisnyákkal seftelő Singerrel römizhettem a Békében, míg anyám vacsorázott. A Kupola mellett, a miénk inkább kupolda volt. A kártyások azt mondják, az éjszakában nyerni lehet, visszanyerni sokkal nehezebb, virradatkor már nem tiszta a fej, s többnyire csak görcsös akarás, taxi nélküli hosszú gyaloglás lesz belőle. Laci Londonban és Helsinkiben is simán kitakarította a szorítót, de ’56 nyarán csúnyán feltörölte vele a padlót Pietrzykowski Varsóban. Ki Petrusovszkinak, ki Pjecsikovszkinak ejtette Pesten, sajnos sokan megtanultuk a nevét. „Nem kellett volna kiutazni” – mondták az okosok, vesztett partik végén én is tudtam, hogy nem hand-re kellett volna játszani, inkább megtartani a dupla pikk bubit. ... A történet folytatását itt olvashatja el.

In Memoriam:László Papp

Zászlócsere

Edzőtábor 1948

A bajnok

A kortárs karikaturista szemüvegén keresztül

A nagy baráttal Puskás Ferenccel

Nagy bajnokok együtt

A rajongók által összegyűjtött számtalan emléket megtekintheti Papp László Emléklapján, ahová Ön is elhelyezheti az ön által őrzött emlékeket, megoszthatja másokkal gondolatait, érzéseit.

(A MEMORINGS oldalain sok ezer Emléklapot tekinthet meg)