Radnóti Miklós születésnapjára

Így emlékezünk rá az Emléklapján!

13129_169816283165823_68756952_n.jpg

"Bolond, ki földre rogyván fölkél és újra lépked,
s vándorló fájdalomként mozdít bokát és térdet,
de mégis útnak indul, mint akit szárny emel,
s hiába hívja árok, maradni úgyse mer,
s ha kérdezed, miért nem? még visszaszól talán,
hogy várja őt az asszony s egy bölcsebb, szép halál."

Radnóti Miklós

Radnóti Miklóst szerető, tisztelő emlékezők sok-sok fotót, emléket gyűjtöttek össze tiszteletére, emlékére, ezek közül mutatunk most be néhányat:

541888_553086718052150_993504854_n.jpg

még mint gyermek

radnoti_miklos_1142778_9466.jpg

fiatalemberként

Zoltán nevű emlékezőnk így ír az emlékkönyvbe:

"Talán ő az a költő, aki a legnagyobb hatással volt rám. Emlékszem a középiskolámban '77-ben Ő volt az érettségi tétel: " Radnóti Miklós költészetének utolsó szakasza!" A másik két lehetséges tételt nem is mérlegeltem, elkezdtem írni... Nem azért sikerült jól a dolgozat, mert sokat tanultam, hanem mert éreztem, átéreztem az ő gondolatait, így már könnyű volt írni is róla. Olykor, éjszakai vezetés közben verseket mondok magamban. Talán, legtöbbet az ő verseit..."

Latinovits Zoltán, Radnóti Miklós: Nem tudhatom

 

733833_175156219298496_709482988_n.jpg

Találunk az emlékek között fotót verseskötetéről, vagy éppen idézetet - Károly nevű emlékezőnk megosztásában -  Nyári Krisztiántól az alábbiak szerint:

"Radnóti Miklós 17 éves korában, 1926-ban ismerte meg a 14 éves Gyarmati Fannit. Igazi diákszerelem volt: ugyanahhoz a tanár-házaspárhoz jártak matematika korrepetálásra, és a kereskedelmi középiskolás fiúnak megtetszett a gimnazista kamaszlány. Elcserélte a ceruzáikat, hogy következő alkalommal legyen miért megszólítania a szőkésbarna, feltűnően művelt lányt, akit a barátai csak Fifinek hívtak. A fiú 18 évesnek hazudta magát, hogy ezzel is imponáljon a lánynak, akihez hamarosan megírta első szerelmes versét. A sors mégis majdnem elválasztotta őket: Miklósnak gyámja kívánságára egy csehországi textilipari főiskolára kellett járnia, ahol megismerkedett egy német gépírókisasszonnyal, Tinivel. A fiatalember felváltva írta a verseket a két lányhoz. Tinivel volt az első igazi kapcsolata, ám a hozzá írott költeményeit a Budapesten maradt Fifinek mutatta meg. Miklós egy év után visszatért Csehországból, és lassan elfelejtette Tinit is. Innentől kezdve elválaszthatatlanokká váltak Fifivel.1931 telén sétálni mentek a Városligetbe, ahol leültek egy havas padra. Fifi törte meg a csendet: „Miklós! Én hozzád akarok menni feleségül.” A házassággal azonban várniuk kellett. Radnóti gyámja és Fanni szülei megállapodtak, hogy a költő csak akkor veheti el a lányt, ha előtte diplomát szerez. Erre csak 1935-ben került sor, de vártak. Egyikükben sem volt kétség, hogy egymással akarják leélni az életüket. Kezdettől egyenrangú partnernek tekintették egymást, egyikük sem akarta kisajátítani a másikat. Ezt a mély bizalmi viszonyt az sem rengette meg, hogy Radnóti nem maradt végig hűséges feleségéhez. Hatévi házasság után, 1941-ben beleszeretett felesége barátnőjébe, Beck Judit festőművésznőbe. A férjes asszony és a költő egy könyvkötőműhelyben találkoztak először 1941 elején, májusban már tartott a viszonyuk. Miklós semmit sem tartott titokban felesége előtt. Fifi nem szakította meg Judittal való barátságát sem, többször találkoztak, a szerető nagyméretű portrét is festett ajándékba a feleségről. Fifi megértéssel, türelemmel, de sokat szenvedve követte végig férje és barátnője kapcsolatát. Naplójában így írt: „Ha Miklósnak örömöt okoz, örüljön”. Judit Radnóti naplójában is egyre sűrűbben bukkant fel:: „1941. június 11-e. Judit! Judit! – 1941. június12-e. Fanni felmegy az Istenhegyre. Ideges vagyok, járkálok, menekülök, ebédelni megyek, és amikor már semmi sem segít, megírom a harmadik eclogát. 1941. június 13-a, péntek: Tizenharmadika és péntek. Szörnyűség! Felnőtt dolgokba keveredtünk.” A költő a Harmadik eclogán kívül még több verset is írt Judithoz. Fennmaradt egy levél is, amelyben randevúra hívja szerelmét: „Csütörtökön délelőtt lemegyek az Ilkovitsba és várlak. De nyugodtan írhatsz is, hogy jössz, vagy nem, Fif nem bontja ki s ha, hiszen találkozhatunk... Szeretlek. M.” A kapcsolat 1942 elején ért véget. Radnóti 1942 februárjában, második munkaszolgálatából feleségének írott levelében már múlt időben szól róla: „Imádlak, és még szeretni sem hagyod magad. Hisz értelek én, tudom, hogy mit gondolsz. De tévedsz! Helytelenül látod a „J- ügyet” is. Igen, ez van… Inkább volt… De nem úgy, ahogy gondolod! Szeretlek! Téged szeretlek! És Terajtad kívül minden csak játék! Küldök egy verset is néked Édes! Kíváncsi vagyok, hogy mit szólsz hozzá. Ellopott percekben, zűrben írom hetek óta már. Egy kicsit bocsánatkérés is ez a harmadik eclogáért.” Az engesztelő versről, az Októbervégi hexameterekről Fanni így írt naplójában: „Mik verset küldött. Gyönyörű. Mégis, mégis meg tudta csinálni, és micsoda vers! Hol vannak tőle ezek itthon! Az itt biztonságban munkálkodó urak. És ott kell! Így kell elvetélni magából sokszor annyi mindent! Ebben az állati létben, hajszában, és mégis meg tudta írni”. A szerelem újra a régi hévvel lángolt fel köztük. Judit barátként maradt ott a közelükben. Élelmiszercsomagot állított össze a munkaszolgálatát töltő költőnek, amelyet új udvarlójával, Major Tamás színésszel az oldalán személyesen vitt el neki Szentendrére. Amikor Fannit megkérdezték, nem félt-e attól, hogy Judit miatt házasságuk zátonyra fut, csak annyit válaszolt: „közöttünk ott voltak a versek!” Radnóti az utolsó években minden versét a feleségének írta, neki mutatta meg először. 1944 augusztusában, az utolsó Borból küldött képeslapjára ezt írta: 'Legutóbbi lapomon írtam Neked, hogy nagyon Veled leszek a házassági évfordulónkon, úgy is volt, és köszönöm Édes az együtt töltött kilenc évet. … Nagyon hiányzol Édes Egy.” Fanni soha többé nem látta viszont a férjét. Amikor a 35 évesen agyonlőtt költőt a háború után exhumálták, nem nézte meg a holttestet. Szerelmük nem volt feszültség nélküli idill, mint ahogy a tankönyvekben szerepel, de éppen ettől vált eltéphetetlenül erős kötelékké. Ma is tart. Az idén száz éves Gyarmati Fanni most is Pozsonyi úti közös lakásukban él. Az ajtón a 75 éve közösen felszögezett névtábla: Dr. Radnóti Miklós."

 

Forrás:

Nyári Krisztián Facebook

https://www.facebook.com/photo.php?fbid=10150955510444855&set=p.10150955510444855&type=1&theater

2010227222058.jpg

Portrékat, az aláírásával

Írást Csapody Tamástól, a Népszabadságból:

"Radnóti Miklós halála

Radnóti Miklós harmadik és egyben utolsó munkaszolgálatára 1944. május 27-én indul el Vácról. Az egyik bori altáborban, a Heidenau-lágerben vasútépítéssel töltött mintegy három hónap után, szeptember 17-én gyalogmenetben indul haza.

nagy veszteségeket szenvedő hírhedt első lépcső Belgrádon, Újvidéken, Zomboron és Mohácson át érkezik meg október végén Szentkirályszabadjára. Radnóti itt írja meg október 31-én utolsó, Razglednica (4) című versét. A költő bori munkaszolgálata és erőltetett menetei eddig a geográfiai és kronológiai pontig viszonylag jól nyomon követhetők. Nem véletlenül írja Ferencz Győző az életmű legjobb ismerője Radnóti-monográfiájában azt, hogy "Szentkirályszabadja után Radnóti sorsával és a halálával kapcsolatban minden bizonytalan".

Radnóti Szentkirályszabadja és Abda közötti kb. 110 km-es útjának, halálának és exhumálásainak ismert a kanonizált változata. Radnóti barátainak, Tolnai Gábor, Ortutay Gyula, Baróti Dezső írásaiból és Radnóti Miklósné "hallgatásaiból" összeállt egy koherens egészet soha nem képező hivatalos forgatókönyv. A máig érvényes történetet alátámasztják Hulesch Ernő kutató könyvei, számos ponton megkérdőjelezi Kőszegi Ábel írásai, míg alapvetően cáfolja Gerencsér Miklós író. A felsorolt szerzők művei azonban nem, vagy csak részben adatoltak: forrásaik, legyenek azok dokumentumok vagy személyek, egyáltalán nem vagy csak pontatlanul kontrollálhatók. A bizonytalanságot növeli, hogy Radnóti gyilkosainak kiderítésére irányuló, az állambiztonsági szolgálat által lefolytatott nyomozás, az "Abdai gyilkosok" fedőnevű dosszié - e lap hasábjain először publikált - anyaga részben alátámasztja, részben viszont cáfolja a kanonizált változatban foglaltakat. A bizonytalanságot még tovább fokozza, hogy a szerzők által ritkán használt dokumentumok döntő többsége ma már nem lelhető fel, a megkérdezett tanúk meghaltak, a magánlevéltárak és hagyatékok, valamint a titkosszolgálatok pedig tovább hallgatnak.

De mik a főbb vitás pontok és lényeges bizonytalanságok a történetben? Nem tudjuk, hogy Radnóti Szentkirályszabadjára pontosan mikor érkezett és mikor indult el Hegyeshalom felé. A magyar királyi honvédelmi miniszter október 26-án kelt 975-M 42/1944. számú rendeletének értelmében Szentkirályszabadjáról Radnóti elvileg elindulhatott - mint ahogyan azt az állambiztonsági jelentés állítja - már október 30-án (így utolsó versének dátuma pontatlan), és így kivégzésének dátuma november 4-e. Úgy tűnik, hogy 1946 után ez a verzió terjedt el. Vas Istvánnak a Holmi folyóiratban közelmúltban megjelent esszéjében határozottan ezt az álláspontot képviseli. A kanonizált változat szerint Radnóti október 31-én, de lehet, hogy csak november 3-án indult el, de mindkét változat szerint november 9-én végezték ki Abdánál. A lényeges eltéréseknek az állambiztonsági anyagban szereplő magyarázata lehet a valós oka, miszerint akárcsak Borból, úgy Szentkirályszabadjáról is két csoportban indították el a munkaszolgálatosokat. Radnóti azonban nem az atrocitásokat elkerülő dr. Zoltán László munkaszolgálatos orvos által "orvosolt" kb. 700 fős, hanem a gyilkosságok által tizedelt, dr. Bárdos József orvos által "gyógyított", kb. 1500 fős csoportba került. Szintén nem tudjuk egyértelműen, hogy a Radnóti-menet milyen útvonalon haladt, vagy hogy Győrszentmártonban (Pannonhalma) egy vagy két éjszakát időzött-e, továbbá, hogy Radnóti az utóbbi helyen vagy Ménfőcsanakon töltötte-e utolsó éjszakáját. Lényegesebb kérdés azonban ezeknél, hogy mit tudunk konkrétan Radnóti Szentkirályszabadja és Abda közötti napjairól?

Csapody Tamás, Népszabadság"

313301_173719169442201_174839451_n.jpg

Radnóti Miklós - Hetedik ecloga ( Kaszás Attila)

Lovasi András csodálatos vallomása és előadása

vagy éppen a Második ecloga

Találunk emlékeket kedveséről, kedvesével Gyarmati Fannival

radnóti.jpg

Amikor még együtt lehettek, boldogan

262743_547018191992336_540134410_n.jpg

majd amikor a költőnek már csak egy kép maradt

255506_10151148406109855_1343768599_n.jpg

386259_10151147860894855_630108336_n.jpg

utolsó verseinek kézírásos változata

577678_10150958418414855_2087603647_n.jpg

A Töredék

radnoti-miklos-toredek-1944-550-shadow.jpg

75018_10151372094509855_368791470_n.jpg

Az emlékezők, rajongók, a tisztelők által összegyűjtött számtalan emléket megtekintheti Radnóti Miklós Emléklapjánahová Ön is elhelyezheti az ön által őrzött emlékeket, megoszthatja másokkal gondolatait, érzéseit.

(A MEMORINGS oldalain sok ezer  Emléklapot tekinthet meg.)

 

 

A bejegyzés trackback címe:

https://memorings.blog.hu/api/trackback/id/tr675281764

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.